Zico POV
Szemem tágra nyílt. 1.: Jaehyo mióta ilyen árulkodós? Neki se mondok el semmi ilyesmit, az már biztos. 2.: Vajon mi lehet? Az, amire gondolok?
- Na, azért ennyire ne legyél kíváncsi! Még a végén kiesik a szemed.
- Mondd már!
- Nyugi, nyugi. Szóval - közelebb csúszott hozzám a kanapén, hangerejét letekerte. - Kyung szerelmes beléd! - mintha megállt volna a szívem is egy pillanatra, ereimben a vér megfagyott, az idő megállt... MI?!
- Te... Tessék? - nem tudtam felfogni. Szerelmes belém? Áh, túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Biztos megint szívat ez a tökkelütött. - Ez most komoly?
- Nagyon is komoly. És ezért zárkózott el előled is. Fél, hogy lebukik előtted.
- Ezért? Ez is tipikus Park Kyung... De a ...
- "De a leader ezt miért nem tudja?" Tudom, hogy ezt akartad kérdezni. Mivel Kyung elzárkózott előled, te se kerested a társaságát titokzatos okok miatt, ezért még csak esélye se lett volna elmondania, bár nem hiszem, hogy el is mondta volna.
- De akkor te miért tudsz róla? Ahogy látom, nem a legmegbízhatóbb fajtába tartozol...
- Beszéltem a fejével és kitárta lelkét előttem, van kulcsom hozzá. - itt egy trollfész jelent meg az arcán. Vedd le a kezed Kyungról és a lelkéről...! Már majdnem elszóltam magam, de meg kell őriznem a hidegvérem, én a csapattagok szemében full hetero vagyok. És úgy amúgy meg nem pont Jaehyo előtt kéne ilyen titkoknak lelepleződnie. - Na, de mit gondolsz? Én sosem gondoltam volna, hogy ő meleg... A nagy szoknyavadász... Csak hát szegényke nem volt eddig túl sikeres. És újonnan csak visszautasítással kell szembenéznie, ugyanis egy heteróval áll szemben.
- Ha a csapatból valakiről megtudnád, hogy szerelmes beléd, vagy be is vallja neked, mi lenne a reakciód? - a kérdés nem tudom honnan jött, csak már túl soknak éreztem azt, hogy "Nem volt eddig se sikeres." (Na majd lesz, ha összejön velem.) meg, hogy "Újra csak visszautasítással fog találkozni." Honnan veszed azt Jaehyo? Ha szemtől szembe mondaná nekem, akkor egy nagy igennel a nyakába ugranék. (Oké, ez így túlságosan nem a menő Zico) Bár így nem igazán hiszem el, hogy ezt Kyung mondta volna NEKI... Bár mentek beszélgetni a szobába, KETTEN, de lehet, hogy csak a csillámpónikról beszélgettek... De lehet, hogy nem is beszélgettek. Na jó, erre nem is akarok gondolni. Hyonak van pasija, minek vetné rá magát Kyungra, főleg akkor, mikor lelkileg a padlón van, csak még több lelki sebet okozna ezzel neki.
Jaehyo töprengett vagy fél percig, aztán megszólalt:
- Mérlegelném a dolgokat, és szerintem igent mondanék. - mekkora egy kurva... De hát Narancsocskát kérdeztem, nem mást. Például Taeil teljesen más választ mondott volna. - De miért kérdezed? Nem tudod, mit tegyél? Szerintem mondj neki igent, max. ha nem jön össze dobod utána.
- Tessék? Jaehyo, jól vagy összerakva? Először is jössz a ribancoskodásoddal, hogy te bárkinek igent mondanál, aztán meg azzal, hogy jöjjek össze azzal, akinek tetszek, majd meg dobjam pár nap múlva ha nem tetszik. Ő nem egy áru, akit csak úgy visszaválthatsz. - kicsit kezdtem kikelni magamból. Már álltam fel mikor hallottam, hogy mondja:
- Tudom én, hogy te nem csak a lányokat szereted. - huncut mosoly jelent meg az arcán. Szinte teljesen lefagytam - újból. Hogy mi?! Ezt meg honnan tudja vagy miből vagy mi van? Miközben próbáltam összeszedni magam, mobilizált és ledöntött a kanapéra, majd rámült. - És azt is tudom, hogy kívánsz... - valahogy képtelen voltam felfogni a szavait. Most akkor mi van? Jaehyo kanos és nem tudja kielégíttetni magát Luhannal? Akkor menjen hozzá és dugja meg őt, engem hagyjon békén.
Már kezdtem összeszedni magam és már könyököltem fel, hogy kibújok alóla, de abban a pillanatban ajkait az enyémre nyomta, és visszataszított a kanapéra. Ennek a vadmacskának a karmai közül szabadulni lehetetlen? Miért nem maradtam ott a szobámban... Már épp mélyítette volna a maga oldaláról a csókot mikor sikerült kiszabadulnom.
- Jaehyo. Te... Fuhh, most nagyon mérges vagyok rád. A közelembe ne gyere a mai nap folyamán - próbáltam dühösnek tűnni, az is voltam, csak lehet neki nem hangzott így. Remélem, most boldog.
Mérgesen elviharoztam a szobába és majdnemhogy becsaptam a szoba ajtaját, csak eszembejutott, hogy hajnali 1 van, nem igazán kéne csapkodni. Bevetődtem az ágyba és próbáltam nem felidézni azt a csókocskát vagy minek is nevezzem, és próbáltam viasszaaludni. Ezt még egyszer megkeserüli... Vagy három órán keresztül forgolódtam, aztán nagy nehezen, végre, elaludtam.
Az óra 9:12-t mutatott, aludtam röpke 5 órát. Hallottam, hogy már mindenki fent van, így én is kikászálódtam az ágyból. A konyha felé vettem az irányt, hogy reggelit keressek magamnak, majd a többiekkel megvitassam a mai legfontosabb témákat, de még csak tovább se kellett mennem, a konyhában volt mindenki. Szóval... Mindenki. Kyung is. Végre láttam mosolyogni. Mindenki a hasát fogva nevetett, igaz, ő csak mosolygott, de legalább mosolygott. Már ettől boldogabb lettem. Egészen addig, míg nem találkoztam azzal a szempárral akiével ma a legkevésbé sem akartam. Jaehyo amint meglátott, újra huncut mosolyra húzta száját. Ez tervez valamit... Mikor mindenki leült az asztalhoz, és reggelinket majszoltuk, Hyo egyszercsak megszólalt.
- Milyen sokáig aludtál, Leader. Valami dolgod volt az éjjel? - huncut mosolya egy pillanatra sem tűnt el.
- Mivel délután 5-kor lefeküdtem, és éjfélkor felébredtem, majd rá 4 órára elaludtam, kicsit még pihentem. Netán baj, hogy most nem kifulladásig a stúdióban ülök? - legellenszenvesebb hangomat vettem elő, rohadtul nem volt kedvem vele beszélni.
- Hát én nem így emlékszek...
Szemem tágra nyílt. 1.: Jaehyo mióta ilyen árulkodós? Neki se mondok el semmi ilyesmit, az már biztos. 2.: Vajon mi lehet? Az, amire gondolok?
- Na, azért ennyire ne legyél kíváncsi! Még a végén kiesik a szemed.
- Mondd már!
- Nyugi, nyugi. Szóval - közelebb csúszott hozzám a kanapén, hangerejét letekerte. - Kyung szerelmes beléd! - mintha megállt volna a szívem is egy pillanatra, ereimben a vér megfagyott, az idő megállt... MI?!
- Te... Tessék? - nem tudtam felfogni. Szerelmes belém? Áh, túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Biztos megint szívat ez a tökkelütött. - Ez most komoly?
- Nagyon is komoly. És ezért zárkózott el előled is. Fél, hogy lebukik előtted.
- Ezért? Ez is tipikus Park Kyung... De a ...
- "De a leader ezt miért nem tudja?" Tudom, hogy ezt akartad kérdezni. Mivel Kyung elzárkózott előled, te se kerested a társaságát titokzatos okok miatt, ezért még csak esélye se lett volna elmondania, bár nem hiszem, hogy el is mondta volna.
- De akkor te miért tudsz róla? Ahogy látom, nem a legmegbízhatóbb fajtába tartozol...
- Beszéltem a fejével és kitárta lelkét előttem, van kulcsom hozzá. - itt egy trollfész jelent meg az arcán. Vedd le a kezed Kyungról és a lelkéről...! Már majdnem elszóltam magam, de meg kell őriznem a hidegvérem, én a csapattagok szemében full hetero vagyok. És úgy amúgy meg nem pont Jaehyo előtt kéne ilyen titkoknak lelepleződnie. - Na, de mit gondolsz? Én sosem gondoltam volna, hogy ő meleg... A nagy szoknyavadász... Csak hát szegényke nem volt eddig túl sikeres. És újonnan csak visszautasítással kell szembenéznie, ugyanis egy heteróval áll szemben.
- Ha a csapatból valakiről megtudnád, hogy szerelmes beléd, vagy be is vallja neked, mi lenne a reakciód? - a kérdés nem tudom honnan jött, csak már túl soknak éreztem azt, hogy "Nem volt eddig se sikeres." (Na majd lesz, ha összejön velem.) meg, hogy "Újra csak visszautasítással fog találkozni." Honnan veszed azt Jaehyo? Ha szemtől szembe mondaná nekem, akkor egy nagy igennel a nyakába ugranék. (Oké, ez így túlságosan nem a menő Zico) Bár így nem igazán hiszem el, hogy ezt Kyung mondta volna NEKI... Bár mentek beszélgetni a szobába, KETTEN, de lehet, hogy csak a csillámpónikról beszélgettek... De lehet, hogy nem is beszélgettek. Na jó, erre nem is akarok gondolni. Hyonak van pasija, minek vetné rá magát Kyungra, főleg akkor, mikor lelkileg a padlón van, csak még több lelki sebet okozna ezzel neki.
Jaehyo töprengett vagy fél percig, aztán megszólalt:
- Mérlegelném a dolgokat, és szerintem igent mondanék. - mekkora egy kurva... De hát Narancsocskát kérdeztem, nem mást. Például Taeil teljesen más választ mondott volna. - De miért kérdezed? Nem tudod, mit tegyél? Szerintem mondj neki igent, max. ha nem jön össze dobod utána.
- Tessék? Jaehyo, jól vagy összerakva? Először is jössz a ribancoskodásoddal, hogy te bárkinek igent mondanál, aztán meg azzal, hogy jöjjek össze azzal, akinek tetszek, majd meg dobjam pár nap múlva ha nem tetszik. Ő nem egy áru, akit csak úgy visszaválthatsz. - kicsit kezdtem kikelni magamból. Már álltam fel mikor hallottam, hogy mondja:
- Tudom én, hogy te nem csak a lányokat szereted. - huncut mosoly jelent meg az arcán. Szinte teljesen lefagytam - újból. Hogy mi?! Ezt meg honnan tudja vagy miből vagy mi van? Miközben próbáltam összeszedni magam, mobilizált és ledöntött a kanapéra, majd rámült. - És azt is tudom, hogy kívánsz... - valahogy képtelen voltam felfogni a szavait. Most akkor mi van? Jaehyo kanos és nem tudja kielégíttetni magát Luhannal? Akkor menjen hozzá és dugja meg őt, engem hagyjon békén.
Már kezdtem összeszedni magam és már könyököltem fel, hogy kibújok alóla, de abban a pillanatban ajkait az enyémre nyomta, és visszataszított a kanapéra. Ennek a vadmacskának a karmai közül szabadulni lehetetlen? Miért nem maradtam ott a szobámban... Már épp mélyítette volna a maga oldaláról a csókot mikor sikerült kiszabadulnom.
- Jaehyo. Te... Fuhh, most nagyon mérges vagyok rád. A közelembe ne gyere a mai nap folyamán - próbáltam dühösnek tűnni, az is voltam, csak lehet neki nem hangzott így. Remélem, most boldog.
Mérgesen elviharoztam a szobába és majdnemhogy becsaptam a szoba ajtaját, csak eszembejutott, hogy hajnali 1 van, nem igazán kéne csapkodni. Bevetődtem az ágyba és próbáltam nem felidézni azt a csókocskát vagy minek is nevezzem, és próbáltam viasszaaludni. Ezt még egyszer megkeserüli... Vagy három órán keresztül forgolódtam, aztán nagy nehezen, végre, elaludtam.
Az óra 9:12-t mutatott, aludtam röpke 5 órát. Hallottam, hogy már mindenki fent van, így én is kikászálódtam az ágyból. A konyha felé vettem az irányt, hogy reggelit keressek magamnak, majd a többiekkel megvitassam a mai legfontosabb témákat, de még csak tovább se kellett mennem, a konyhában volt mindenki. Szóval... Mindenki. Kyung is. Végre láttam mosolyogni. Mindenki a hasát fogva nevetett, igaz, ő csak mosolygott, de legalább mosolygott. Már ettől boldogabb lettem. Egészen addig, míg nem találkoztam azzal a szempárral akiével ma a legkevésbé sem akartam. Jaehyo amint meglátott, újra huncut mosolyra húzta száját. Ez tervez valamit... Mikor mindenki leült az asztalhoz, és reggelinket majszoltuk, Hyo egyszercsak megszólalt.
- Milyen sokáig aludtál, Leader. Valami dolgod volt az éjjel? - huncut mosolya egy pillanatra sem tűnt el.
- Mivel délután 5-kor lefeküdtem, és éjfélkor felébredtem, majd rá 4 órára elaludtam, kicsit még pihentem. Netán baj, hogy most nem kifulladásig a stúdióban ülök? - legellenszenvesebb hangomat vettem elő, rohadtul nem volt kedvem vele beszélni.
- Hát én nem így emlékszek...
Címkék: 첫 사랑