Zico POV

Tessék? Ezzel most mit akar? Ha erről a tökéletlen estéről akar beszélni, akkor velem, négyszemközt tegye meg. Megőrült?

Arckifejezése szomorúvá vált, én pedig még idegesebbé.

- Éjszaka közepén ajtókopogásra ébredtem, majd választ sem várva, berontottál, és letepertél... Feldolgozhatatlan, amit tettél! Megrontottál! - már a sírás szélén állt. Na oookééé... Miss Dráma színre lép. Ez most miért jó neki?

- Mit gondolsz, ki veszi ezt be? Én nem vagyok meleg, mint egyesek. - és ezzel céloztam rá, bár lehet ezt Kyung vette célzásnak, és most nagyon a szívéig hatoltam.

- Hát itt kábé... Mindenki. Zico, emlékszel mikor azt mondtam, sok dolog van, amiről te nem tudsz, de mindenki más igen? - mikor lett ilyen ellenszenves velem? Mit tettem? Hogy nem akartam ágyba menni vele? Hát bocsáss meg!

- Nekem ne hadoválj itt össze-vissza, és ne gyárts kitalációkat rólam. Az életembe te ne avatkozz bele, és a közelembe se gyere többet! - ezzel kiviharoztam a helyiségből. Hihetetlenül mérges vagyok rá. Nem mondhatom, hogy utálom, mert ezek a srácok... A legjobb barátaim. De most kiborít. Teljesen. Hemperegjen Luhannal, engem hagyjon ki belőle, köszöntem.

Kyung POV

Korán keltem ma a megszokotthoz képest, de ma valahogy újult erővel keltem fel. Mintha Jaehyo visszaöntötte volna belém a lelket, de jól esik újra élettel telinek lenni. Bár még nem teljesen valósultak meg az elképzeléseim, sőt, még semmi se valósult meg, de minden nap tartogat valami újat, és lehet, hogy a mai az én napom lesz. Már hallottam B-Bomb, U-Kwon és P.O hangját a konyhából, szóval úgy döntöttem, csatlakozok hozzájuk.

- Kit látnak szemeim, hát nem Park Kyungot? - mondta vigyorogva B-Bomb. Én is mosolyogtam egyet, mondván, hogy "Igen, a nagy Park Kyung visszatért."

Túl sokat voltam elzárva tőlük, túl sokáig nem beszéltem velük, (persze azért nem teljesen így van, mindig váltottam 1-1 szót mindenkivel, de úgy elmerülve már egy jó ideje nem beszélgettem senkivel.) ezért most szinte kimeríthetetlenül beszélgettünk egymással. Közben a többiek is felébredtek, - valamilyen úton-módon ma mindenkinek jó kedve volt - és ők is meglepődve, de örömmel köszöntöttek újra. Mintha csak elmentem volna jó pár hónapra...

Aztán megérkezett a csapat leadere, Zico is a helyiségbe, már épp akartam volna köszönni neki, de akkor megszólalt Jaehyo.

- Milyen sokáig aludtál, Leader. Valami dolgod volt az éjjel? - szerintem Jaehyonak pont semmi köze ahhoz, hogy ki és mikor mit csinál. Biztos a stúdióban volt, mint mindig.

- Mivel délután 5-kor lefeküdtem, és éjfélkor felébredtem, majd rá 4 órára elaludtam, kicsit még pihentem. Netán baj, hogy most nem kifulladásig a stúdióban ülök? - hangja kissé se volt jókedvű...

- Hát én nem így emlékszek... - tessék? Nem úgy emlékszik Jaehyo? Ez most... Mi?! Jaehyo meg Zico? Na ne már... Jaehyoról van szó, emberek! És Zicoról!

- Éjszaka közepén ajtókopogásra ébredtem, majd választ sem várva, berontottál, és letepertél... Feldolgozhatatlan, amit tettél! Megrontottál! - ez meg... Mi? Teljesen sokkolódva ültem ott. Ez most komoly?

- Mit gondolsz, ki veszi ezt be? Én nem vagyok meleg, mint egyesek. - és itt állt kés a szívembe. Szóval Jaehyo elmondta Ziconak? És Zico most meg rám céloz? Ez most.. Fájt. Törékeny lelkem kezdett megint összetörni, ami éppen most jött rendbe.

- Hát itt kábé... Mindenki. Zico, emlékszel mikor azt mondtam, sok dolog van, amiről te nem tudsz, de mindenki más igen? - hát erről én se tudok, valaki avasson be!

- Nekem ne hadoválj itt össze-vissza, és ne gyárts kitalációkat rólam. Az életembe te ne avatkozz bele, és a közelembe se gyere többet! - ezzel olyan gyorsan kiment a szobából, hogy még csak nem is láttam.

Valami itt történt, és semmi jó. Azt gondoltam, ez lesz életem egyik legjobb napja, erre Jaehyo elrontja. De mi történhetett? Zico... tényleg a lányokat szereti. Úgyhogy Hyo variációja kissé se hihető. De akkor mi történt, amitől ilyen rosszba lettek? Most mintha két nehéz kő lenne a mellkasomban. Egyik kő Jiho miatt van ott - Mi történhetett? -, a másik meg miattam... Miért vagyok olyan, amilyen?

Jaehyo POV

Hát... Ez nem jött össze. Új terven kezdtem törni az agyam, de mi legyen az? Valamiért a lelki belső hangom azt súgja, Ziconak és Kyungnak nem szabad összejönnie, valami rossz történne itt. Valamit tenni kell ellene...